Arató, F. & Varga, A. (2018). Befogadó egyetem. In Pusztai, G. & Szigeti, F. (Eds.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban (pp. 189-207). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bailey, M. J., & Dynarski, S. M. (2011). Gains and gaps: Changing inequality in US college entry and completion (No. w17633). National Bureau of Economic Research.
Berlinger, E., & Megyeri, K. (2015). Mélyszegénységből a felsőoktatásba. Közgazdasági Szemle, 62(6), 674–699.
Bódi, E. & Garai, O. (2011). Előnyben részesítés a felsőoktatási felvételi eljárásban. Felsőoktatási Műhely (1)2011. 71–80
Ceglédi, T. (2018). Ugródeszkán: Reziliencia és társadalmi egyenlőtlenségek a felsőoktatásban. Debreceni Egyetem.
Chang, M. J., Astin, A. W., & Kim, D. (2004). Cross-racial interaction among undergraduates: Some consequences, causes, and patterns. Research in Higher Education, 45,529–553.
Csegény, P. (2001). Sikerágazat?! Az állami felsőoktatás Magyarországon. HÖOK a Hallgatókért Alapítvány.
Fehérvári, A. (2017). Management of Social Inequalities in Hungarian Education Policy. Italian Journal of Sociology of Education, 9(2), 25–54.
Fehérvári, A., Misley, H., Széll, K., Szemerszki, M., & Veroszta, Zs. (2016). A felsőoktatás szociális dimenziója–Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Tempus Közalapítvány.
Forray, R.K. & Varga, A. (2011). Inklúzió a felsőoktatásban. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/inkluzio_a_felsooktatasban/clok_bevezets.html (2023.11.03.)
Gertz, S. K., Huang, B., & Cyr, L. (Eds.). (2018). Diversity and inclusion in higher education and societal contexts: International and interdisciplinary approaches. Springer.
Gidáné, Orsós E. (2006). A hátrányos helyzetről. Tudásmenedzsment, 7(2), 75–81.
Halász, G. (1984). Felügyelet és oktatásirányítás: történeti-szociológiai elemzés 1945-től napjainkig. Oktatáskutató Intézet
Híves, T. & Kozma, T. (2014). Az expanzió vége? Educatio, 23(3), 39–52.
Horváth, G. (2022). Mentoring Students of Disadvantaged Background in Hungary — “Let’s Teach for Hungary!” as an Equitable Intervention in the Public School System. The Journal of Global Awarness, 3(1), 1–18.
Jeffries, R. (Ed.). (2018). Diversity, equity, and inclusivity in contemporary higher education. IGI Global.
Kéri, K. (2015). Befogadás és/vagy kirekesztés a régi egyetemeken. In Arató, F. & Varga, A. (Eds.), Befogadó egyetem (pp. 219-229.) PTE.
Kolosi T., & Róbert, P. (2004). A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főb folyamatai a rendszerváltás óta. In. Kolosi, T., Tóth., I. & Vukovich, Gy. (Eds.), Társadalmi riport 2004 (pp. 48-74). TÁRKI.
Ladányi, A. (1986). Felsőoktatási politika 1949-1958. Kossuth Kiadó
Ladányi, A. (1999). A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémiai Kiadó.
Nyüsti, Sz. (2012). Hátrányos helyzetben – helyzeti hátrányban a felsőoktatásban. Felsőoktatási műhely, 29(3), 464–478.
Polyák Petra. (2016). "A hallgatóknak meg kell lenni" a felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első̋ ötéves terv idején. PTE Egyetemi Levéltár.
Proity, P. (2021). Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők a felsőoktatási felvételi eljárásban. Educatio, 29(3), 464–478.
Rayman, J. & Varga, A. (2015). Reziliencia és inklúzió. Romológia, 3(10), 12–24.
Réthy, E. (2002). A speciális szükségletű gyermekek nevelése és oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102(3), 281–300.
Sanger, C. S., & Sanger, C. S. (Eds.), Diversity and Inclusion in Global Higher Education
Ujváry, G. (2010. A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon. In Bognár, K., Molnár, L., & Osváth, Zs. (Eds.), Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században: Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése. (pp.9-23). Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség.
Varga, A. (2013). Hátrányos helyzet az új jogszabályi környezetben. Iskolakultúra, 23(3-4), 34–37.
Varga, A. (2015). Az inkluzívitás vizsgálati modellje. In Varga, A. (Ed.), Az inklúzió szemlélete és gyakorlata (pp. 65-86). PTE-WHSz
Varga, A. (2015b). Hátrányos helyzet és iskolarendszer. In Kozma, T., Kiss, V.Á., Jancsák, C. & Kéri, K. (Eds.), Tanárképzés és oktatáskutatás (pp. 621-633). Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA).
Varga, A., Deli, K., & Fodor, B. (2019). A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen. Educatio, 28(4), 55–66.
Varga, A., Vitéz, K.& Széll, K. (2021). Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen: egy helyzetfelmérő kutatás tükrében. Iskolakultúra 31(9), 45–62.
Varga, A., Vitéz, K., Orsós, I., Fodor, B., & Horváth, G. (2021). Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban. Educatio 29(3), 49–64.
Vida, G. (2015). Az oktatási inklúzió eredete és hazai értelmezése. Educatio, 24(4), 107–111.
Ainscow, M. (2005). Developing inclusive education systems: what are the levers for change?. Journal of educational change, 6(2), 109-124.
Kornis, Gy. (1937.) Az egyetemi oktatás főbb kérdése. In Mártonffy K. (Ed.), Magyar felsőoktatás I. Megnyitás, általános szakosztály. (pp. 16-18). Egyetemi Nyomda
Az Ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve. (1990). Budapest OPI 1990.